*Alec szemszöge*
-Újabb őrrel gyarapodunk!-mutatott a melette álló vörös hajú lányra-Cassandrának azonban szügsége lenne egy kiképzőre, ezt a feladatot pedig Alecre bízom.
Cassandra gyönyörű volt, még egy vámpírhoz képest is. A finom vonásai és a látszólag törékeny teste... ahw, egyszerűen káprázatoa volt.
Azt éreztem, mint amikor először találkoztam Elsa-val.
-Szóval ennyi, oszoljatok!-intett Aro.
-Alec, elmegyünk Heidivel vadászni, később jövünk, oké?-rohant oda hozzám szerelmem.
Igen, ő külön járt vadászni, hiszen vegetáriánus, ami annyit tesz, hogy állati vérrel táplálkozik. Heidinek pedig megtetszett ez az életmód, úgyhogy ő is így él már pár hónapja. Azóta járnak együtt vadászni.
-Persze,menj csak!-válaszoltam, majd megcsókoltam.
Cassandra pedig villám sebességgel termett ott mellettem.
-Szia!-villantotta meg ragyogó mosolyát.-Mikor kezdjük?
-Mi-mit?-kérdeztem dadogva, nagyon zavarban voltam.
-A "kiképzést"-mozgatta fel-le a behajlított mutató-, és középső ujját.-Szerintem nincs rá szükség, de tudod, Aro ragaszkodik hozzá.
-Jaaa, hogy azt... most. Gyere velem!
Elvezettem a palota gyakorló termébe, ahol bele vágtunk a kiképzésbe. Erős volt, és gyorsan tanult.
***
A 2 órás -ahogy ő mondta- időpocsékolás után ragaszkodott hozzá, hogy kísérjem el vadászni.
-Szóval, eljönnél velem? Kérlek, nem ismerem a környéket, és amúgyis, annyira unatkoznék.Na?
-Oké, menjünk-beadtam a derekam, csak mert annyira szépen kért, és mert annyira jól nézett ki.
Az északi erdőbe mentünk pár favágót a halálba segíteni. Elsa és Heidi a nyugati erdőbe
járt, úgyhogy biztos voltam benne, hogy nem fogunk velük összefutni, az elég kínos lenne, mivel a menyasszonyom eléggé féltékeny.
Egy fáról ugrottunk le, és vetettük magunkat a favágóra. Rábukkantunk a családjára , akik szintén az erdőben éltek, de őket meghagytuk, hogy legközelebb is eljöhessünk ketten a romantikus hangulatú erdőbe. Legalábbis én ezért javasoltam, hogy ne együk meg őket. Persze ezt nem vállaltam ilyen nyíltan.
Sétáltunk vissza, közben beszélgettünk.
-Nagyon köszönöm, hogy eljöttél.
-Szívesen, ez semmiség.
-De.. -közben neki döntott egy fának-én nem csak kiképzésemen vagy vadászatokon akarok veled találkozni.-megcsókolt. Gyengéd volt,és bár a vámpíroknak nincs testmelege mégis forrónak hatott.Visszacsókolni, vagy ellökni sem volt időm, mert valaki közbelépett.
-Állj!-mondta a hang határozottan.
Igen, ő külön járt vadászni, hiszen vegetáriánus, ami annyit tesz, hogy állati vérrel táplálkozik. Heidinek pedig megtetszett ez az életmód, úgyhogy ő is így él már pár hónapja. Azóta járnak együtt vadászni.
-Persze,menj csak!-válaszoltam, majd megcsókoltam.
Cassandra pedig villám sebességgel termett ott mellettem.
-Szia!-villantotta meg ragyogó mosolyát.-Mikor kezdjük?
-Mi-mit?-kérdeztem dadogva, nagyon zavarban voltam.
-A "kiképzést"-mozgatta fel-le a behajlított mutató-, és középső ujját.-Szerintem nincs rá szükség, de tudod, Aro ragaszkodik hozzá.
-Jaaa, hogy azt... most. Gyere velem!
Elvezettem a palota gyakorló termébe, ahol bele vágtunk a kiképzésbe. Erős volt, és gyorsan tanult.
***
A 2 órás -ahogy ő mondta- időpocsékolás után ragaszkodott hozzá, hogy kísérjem el vadászni.
-Szóval, eljönnél velem? Kérlek, nem ismerem a környéket, és amúgyis, annyira unatkoznék.Na?
-Oké, menjünk-beadtam a derekam, csak mert annyira szépen kért, és mert annyira jól nézett ki.
Az északi erdőbe mentünk pár favágót a halálba segíteni. Elsa és Heidi a nyugati erdőbe
járt, úgyhogy biztos voltam benne, hogy nem fogunk velük összefutni, az elég kínos lenne, mivel a menyasszonyom eléggé féltékeny.
Egy fáról ugrottunk le, és vetettük magunkat a favágóra. Rábukkantunk a családjára , akik szintén az erdőben éltek, de őket meghagytuk, hogy legközelebb is eljöhessünk ketten a romantikus hangulatú erdőbe. Legalábbis én ezért javasoltam, hogy ne együk meg őket. Persze ezt nem vállaltam ilyen nyíltan.
Sétáltunk vissza, közben beszélgettünk.
-Nagyon köszönöm, hogy eljöttél.
-Szívesen, ez semmiség.
-De.. -közben neki döntott egy fának-én nem csak kiképzésemen vagy vadászatokon akarok veled találkozni.-megcsókolt. Gyengéd volt,és bár a vámpíroknak nincs testmelege mégis forrónak hatott.Visszacsókolni, vagy ellökni sem volt időm, mert valaki közbelépett.
-Állj!-mondta a hang határozottan.
Szia!
VálaszTörlésMost találtam rá a blogodra, és eddig nagyon tetszik. Viszont ha nem haragszol meg akkor azt ajánlom, hogy más betűszínt használj. Én szeretem a kéket, de ez a fajta szín beleolvad a háttérbe és így nehéz elolvasni. De amúgy nagyon tetszik, nemcsak a történet, hanem, a kinézete is a blogodnak. Csak így tovább! Alig várom a folytatást, kb. mikorra várható?
Szia!
VálaszTörlésOké, változtatok a betűszínen.:D Úgy gondoltam, hogy péntekenként rakok fel új fejezetet.